Energiamegtakarítás - energiatakarékos épületek, passzív házak -

	Ugrás az energetikai besorolásokat tartalmazó táblázatra

Az elmúlt évek megváltozott gazdasági környezete, a jelentősen megemelkedett energiaárak és az egyre inkább előtérbe kerülő környezetvédelem fokozatosan átalakították a tervezés kiinduló szempontjait. Az indokolatlan méretű épületek helyett a pontos építészeti programban meghatározott nagyságú házakat igénylik megrendelőink. A „minden mindegy” anyagválasztást az átgondolt szerkezeti és rétegrendi tervezés váltotta fel. Ugyanakkor még további előrelépésre van szükség a teljes, koncepcionális gondolkodás elsajátításában a megrendelők részéről is. A HÁZ egy olyan egész, ahol nem lehet csak fal és nyílászáró „U” tényezőjében gondolkodni, figyelembe kell venni még számos épületjellemzőt és gépészeti megoldást, hogy 2010-ben korszerű épület jöhessen létre. Sokan azt gondolják, hogy attól lesz gazdaságos a házuk, ha legalább 15-20 cm hőszigetelést tesznek a falra, miközben átlagosan a teljes hőveszteség csupán ~20-30%-a távozik csak a falakon át. Szintén általános tévhit, hogy az A+ besorolású házakat összetévesztik a passzív házzal. Ez mindösszesen annyiban igaz, hogy a passzív házak valóban ilyen besorolásúak. Ezen épületek egyik különbsége a hagyományos házaktól (több más fontos tényező mellett), a légtömörségükben rejlik. Ez azt jelenti, hogy itt a hőszigetelésen kívül, nagy hangsúlyt kap a "légzáró" szigetelés, illetve az ilyen szerkezeti, kapcsolódási megoldások. Ez azért különösen fontos, mert semmit nem ér a vastag szigetelés körben, ha egyszerűen valahol kiszökik a meleg és beáramlik helyére a téli -20°-os levegő, illetve nyáron kicsit fordítva. Az ilyen épületek ezért elképzelhetetlenek megfelelő gépi szellőztetés nélkül, ugyanis a szellőzési hőveszteség akár többszöröse lehet a fűtéssel elhasznált energiának. Ez a szellőzés - ne tévesszen meg senkit - nem egyenlő sem az ismert "dobozos" klímával sem a konyhai szagelszívóval! A passzív házakban kellemes és állandó hőmérséklet, friss levegő van télen-nyáron, és mindez igen gazdaságosan üzemeltethető. Még egy fontos különbség, hogy a passzívház tervezésnél szükséges az ún. PHPP számítás, mellyel ellenőrizendő/ellenőrizhető, hogy "passzív-e" a passzív ház. Egy energiatakarékos lakóépület tervezésénél fontos tisztázni az elérni kívánt célt, és ehhez lehet a megfelelő szerkezeteket kiválasztani. Cégünk partner ebben a közös gondolkodásban. Az épület tervezése során figyelembe vesszük az anyagi lehetőségeket, a szerkezeti igényeket, követjük az építészeti programot és új gépészeti megoldásokat vetünk fel. Tisztában vagyunk azzal, hogy sokan szeretnének passzív házat (ez alatt általában alacsony energiájú ház értendő), ám az anyagi lehetőségeik igen korlátozottak, ezért elfogadható kompromisszum lehet egy gazdaságos, energiatakarékos ház tervezése (biztos, hogy többen vennének hibrid autót, vagy akár egy második kicsi elektromos autót városi használatra, ha tehetnék. A nemrég életbe lépett kivitelezési támogatás - sajnos - ezen alapvető változást nem fog eredményezni). A tervezési folyamat része a „Hő és Energetikai Számítás”, amelyben a tervezett épületet a fő szempontok alapján elemezzük és energetikai szempontból előzetesen minősítjük. Az ilyen (előzetesen már minősített) épületek mellett található ikon mutatja a tervezés alapján a kivitelezés befejezése után majd várható besorolást (un. "Zöldkártya"). Azon épületeknél, ahol nem található ikon, ez azt jelenti, hogy a tervezés még a jelenleg érvényben lévő rendelet kiadása előtt történt. Az elmúlt évek nagy számú referencia bázisa bizonyítja hosszú távú elképzeléseink helyességét, a tervezői-megrendelői együttműködés eredményességét. Kérje szakmai tanácsunkat energiatakarékos épület létrehozásához, hogy Ön is energia megtakarítást érjen el.

Energetikai besorolási táblázat

Segítségül összeállítottunk egy táblázatot, amelyből az elkészült épületek energiatanúsítási besorolásait tüntettük fel, egy rövid magyarázó szöveggel együtt. Az érték mezőben található szám, azt fejezi ki, hogy a jelenlegi érvényben lévő előíráshoz képest (100%) az épület mennyivel jobb, vagy rosszabb. A táblázat nem összetévesztendő az alacsony energiájú házak különböző kWh/m2/év-ben megadott értékeivel.

Kép Osztály Érték Megnevezés Szöveges magyarázat az egyes kategóriákhoz A+ 55% alatt Fokozottan energiatakarékos Ide kerülnek a passzív házak és az alacsony energiájú házak. A falazatuk vagy valamely újabb technológiával készített szerkezet, vagy 20-25-30 cm hőszigetelést tartalmaz, mindezt az épületen körben alul és felül is, az A kategóriánál leírt ablakokat és alternatív fűtési rendszert tartalmaz (padló-, mennyezet, vagy falfűtést/hűtést), megfelelő hőcserélős szellőztetéssel. Fontos a tájolás, az árnyékolás és még sok más szempont is. A 56% - 75% Energiatakarékos Egy ilyen épület a falazattól függően kb. 10-15 cm hőszigetelést tartalmaz, a födémen és a padlón egy kicsivel többet, három rétegű üvegezéssel ellátott ablakokat a szükséges helyeken árnyékolástechnikával és megfelelően kialakított épületszerkezeti csomópontokat. Az épület gazdaságosan üzemeltethető, akár egy kondenzációs rendszerű gázkazánnal is (kérdés, hogy ekkor A kategóriás marad-e épület), de egy modern hűtő/fűtő rendszer a megfelelő választás. B 76% - 95% Követelménynél jobb Ide tartoznak zömében azok az épületek, amelyek megfelelő módon hőszigeteltek (a jelen előírások alapján!), de anyagi, vagy bármely egyéb más megfontolásból nem kívánták az előírt hőszigetelési értékeket jelentősen túlteljesíteni. Sok szempontból ez a kategória - különösen az alsóbb tartományban - még elfogadható kompromisszumot jelenthet az egyes szerkezetek ár/érték arányában, különösen rövid távon. C 96% - 100% Követelménynek megfelelő Ez az igen szűk kategória a jelenleg érvényes előírásoknak éppen megfelelő házakat tartalmazza (érdemes megemlíteni, hogy több európai országban szigorúbb a szabályozás). Általános esetben nem célszerű ennyire pontosan "kicentizni" egy épület energetikai jellemzőit, mert egy kisebb kivitelezési eltérés is azt eredményezheti, hogy az épület végül esetleg kicsúszik a kategóriából és a D-be kerül. D 101% - 120% Követelményt megközelítő Új építésű épület esetén, kisebb, a tervtől való kedvezőtlen eltérés, vagy egyéb paraméter megváltozása miatt kerülhet ide lakóépületünk, amennyiben az eltérés csak néhány százalék, attól még "lényegében" megfelel az előírásoknak, de pl. értékesítéskor már zavaró lehet, hogy miért nem C a besorolás! Régebben épült épületek akkor kerülnek ide, ha az akkori beruházó jelentősen túlteljesítette az előírásokat. E 121% - 150% Átlagosnál jobb A 2006-2007 előtt épület azon "új" házak nagy része, amelyek megfeleltek az akkori előírásoknak most ebbe a kategóriába tartozik. Mint ahogy a táblázatban is az életben is kb. félúton - egy kissé közelebb a jóhoz - helyezkedik el a régi nagyon pazarló és jelenleg előírt között. Az ilyen házaknál "a csak szigeteljük le falat, biztos jó lesz" hozzáállás sok esetben nem vezet kellő eredményre! F 151% - 190% Átlagos A 80-as, 90-es években épület házak kerülhetnek ebbe a kategóriába, a beépített szerkezetektől (falak, nyílászárók, tetőszerkezet stb.)  függően, egyes panellakások is hasonló besorolást kapnának. Egy ilyen "átlagos" épület már majdnem kétszer annyi energiát használ, mint a most még megfelelők, és majdnem háromszor annyit, mint egy minimálisan javasolt B kategóriás. G 191% - 250% Átlagost megközelítő Ide kerülhetnek az előző kategória gyengébb épületei, vagy a következőben lévő, esetleg már kisebb felújításon átesett házak. A hivatalos "Átlagost megközelítő" meghatározás kicsit becsapós, hiszen azt sejteti, hogy nem is olyan rossz, pedig valójában az. Ön venne egy 20 literes fogyasztású autót, vagy G kategóriás hűtőszekrényt? H 251% - 340% Gyenge A magyarországi falvak, kisvárosok arculatát meghatározó, 60-as, 70-es épült, sátortetős ún. "kockaházak" foglalják ennek a kategóriának az alsóbb részét. Ezen épületek annyira gazdaságtalanok, hogy szinte "bármilyen" hőszigetelés, ablakcsere stb. rögtön érezhető javulást jelenthet egy téli szezon alatt. Mindezek ellenére azért felújítás előtt fontos egy tervezői konzultáció! I 340% felett Rossz "Ahogy fújja a szél a fák leveleit a kertben, úgy mozognak az ablakpárkányon lévő virágok szirmai és rezdül a függöny a vizes falak előtt, amelyen kívülről jól látszanak a csupasz téglák." Az utolsó kategóriának nincs felső határa, így ide sorolhatjuk a lakásnak használt régi melléképületeket, és minden olyan építményt, amelyet már egykoron sem lakó funkciónak szántak (pl. 1 tégla vastag fal, 1 rétegű ablak, csupasz fafödém).

A fenti táblázatban leírt szöveges magyarázatok csak támpontot adhatnak, semmi esetre sem használhatók egyetlen épület besorolásához sem! Még a teljesen azonos szerkezetű épületek esetén (pl. panelház két különböző lakása) akár 1-2 kategóriás eltérések is lehetnek, csupán a lakás elhelyezkedése, tájolása miatt!

az oldal tetejére