Az elmúlt évek megváltozott gazdasági környezete, a jelentősen
megemelkedett energiaárak és az egyre inkább előtérbe kerülő környezetvédelem fokozatosan átalakították a tervezés kiinduló szempontjait.
Az indokolatlan méretű épületek helyett a pontos építészeti programban meghatározott
nagyságú házakat igénylik megrendelőink.
A „minden mindegy” anyagválasztást az átgondolt szerkezeti és rétegrendi tervezés
váltotta fel. Ugyanakkor még további előrelépésre van szükség a teljes, koncepcionális
gondolkodás elsajátításában a megrendelők részéről is.
A HÁZ egy olyan egész, ahol nem lehet csak fal és nyílászáró „U” tényezőjében gondolkodni,
figyelembe kell venni még számos épületjellemzőt és gépészeti megoldást, hogy 2010-ben
korszerű épület jöhessen létre. Sokan azt gondolják, hogy attól lesz gazdaságos
a házuk, ha legalább 15-20 cm hőszigetelést tesznek a falra, miközben átlagosan
a teljes hőveszteség csupán ~20-30%-a távozik csak a falakon át. Szintén általános
tévhit, hogy az A+ besorolású házakat összetévesztik a passzív házzal. Ez mindösszesen
annyiban igaz, hogy a passzív házak valóban ilyen besorolásúak. Ezen épületek
egyik különbsége a hagyományos házaktól (több más fontos tényező mellett), a
légtömörségükben rejlik. Ez azt jelenti, hogy itt a hőszigetelésen kívül, nagy
hangsúlyt kap a "légzáró" szigetelés, illetve az ilyen szerkezeti, kapcsolódási
megoldások. Ez azért különösen fontos, mert semmit nem ér a vastag szigetelés
körben, ha egyszerűen valahol kiszökik a meleg és beáramlik helyére a téli
-20°-os levegő, illetve nyáron kicsit fordítva. Az ilyen épületek ezért
elképzelhetetlenek megfelelő gépi szellőztetés nélkül, ugyanis a szellőzési
hőveszteség akár többszöröse lehet a fűtéssel elhasznált energiának. Ez a szellőzés - ne
tévesszen meg senkit - nem egyenlő sem az ismert "dobozos" klímával sem a konyhai szagelszívóval!
A passzív házakban kellemes és állandó hőmérséklet, friss levegő van
télen-nyáron, és mindez igen gazdaságosan üzemeltethető.
Még egy fontos különbség, hogy a passzívház tervezésnél szükséges az ún. PHPP
számítás, mellyel ellenőrizendő/ellenőrizhető, hogy "passzív-e" a passzív ház. Egy energiatakarékos lakóépület tervezésénél fontos tisztázni az elérni kívánt
célt, és ehhez lehet a megfelelő szerkezeteket kiválasztani. Cégünk partner ebben
a közös gondolkodásban. Az épület tervezése során figyelembe vesszük az anyagi
lehetőségeket, a szerkezeti
igényeket, követjük az építészeti programot és új gépészeti megoldásokat vetünk
fel. Tisztában vagyunk azzal, hogy sokan szeretnének passzív házat (ez alatt
általában alacsony energiájú ház értendő), ám az
anyagi lehetőségeik igen korlátozottak, ezért elfogadható kompromisszum lehet
egy gazdaságos, energiatakarékos ház tervezése (biztos, hogy többen vennének
hibrid autót, vagy akár egy második kicsi elektromos autót városi használatra,
ha tehetnék. A nemrég életbe lépett kivitelezési támogatás - sajnos - ezen
alapvető változást nem fog eredményezni).
A tervezési folyamat része a „Hő és Energetikai Számítás”, amelyben a tervezett
épületet a fő szempontok alapján elemezzük és energetikai szempontból előzetesen
minősítjük. Az ilyen (előzetesen már minősített) épületek mellett található ikon
mutatja a tervezés alapján a kivitelezés befejezése után majd várható besorolást
(un. "Zöldkártya"). Azon épületeknél, ahol nem található ikon, ez azt jelenti,
hogy a tervezés még a jelenleg érvényben lévő rendelet kiadása előtt történt.
Az elmúlt évek nagy számú referencia bázisa bizonyítja hosszú távú elképzeléseink
helyességét, a tervezői-megrendelői együttműködés eredményességét. Kérje szakmai
tanácsunkat energiatakarékos épület létrehozásához, hogy Ön is energia megtakarítást
érjen el. |
*************************************************************************************************************
* A HONLAPUNKON TALÁLHATÓ TARTALOM (KÉP, SZÖVEG) MÁSOLÁSA, PUBLIKÁLÁSA CSAK CÉGÜNK ENGEDÉLYÉVEL LEHETSÉGES! *
* ENNEK HIÁNYÁBAN, A TARTALOM MÁSOLÁSA JOGI LÉPÉSEKET VON MAGA UTÁN! *
*************************************************************************************************************
| |
| Energetikai besorolási táblázat |
| |
| Segítségül összeállítottunk egy táblázatot, amelyből az elkészült
épületek energiatanúsítási besorolásait tüntettük fel, egy rövid magyarázó szöveggel
együtt. Az érték mezőben található szám, azt fejezi ki, hogy a jelenlegi érvényben
lévő előíráshoz képest (100%) az épület mennyivel jobb, vagy rosszabb. A
táblázat nem összetévesztendő az alacsony energiájú házak különböző kWh/m2/év-ben
megadott értékeivel. |
| |
| Kép |
Osztály |
Érték |
Megnevezés |
Szöveges magyarázat az egyes kategóriákhoz |
 |
A+ |
55%
alatt |
Fokozottan energiatakarékos |
Ide kerülnek a passzív házak és az alacsony energiájú
házak. A falazatuk vagy valamely újabb technológiával készített szerkezet,
vagy 20-25-30 cm hőszigetelést tartalmaz, mindezt az épületen körben alul
és felül is, az A kategóriánál leírt ablakokat és alternatív
fűtési rendszert tartalmaz (padló-, mennyezet, vagy falfűtést/hűtést), megfelelő
hőcserélős szellőztetéssel. Fontos a tájolás, az árnyékolás és még sok más szempont
is. |
 |
 |
A |
56%
-
75% |
Energiatakarékos |
Egy ilyen épület a falazattól függően kb. 10-15 cm
hőszigetelést tartalmaz, a födémen és a padlón egy kicsivel többet, három
rétegű üvegezéssel ellátott ablakokat a szükséges helyeken
árnyékolástechnikával és megfelelően kialakított épületszerkezeti
csomópontokat. Az épület gazdaságosan üzemeltethető, akár egy
kondenzációs rendszerű gázkazánnal is (kérdés, hogy ekkor A kategóriás
marad-e épület), de egy modern
hűtő/fűtő rendszer a megfelelő választás. |
 |
 |
B |
76%
-
95% |
Követelménynél jobb |
Ide tartoznak zömében azok az épületek, amelyek megfelelő
módon hőszigeteltek (a jelen előírások alapján!), de anyagi, vagy bármely egyéb
más megfontolásból nem kívánták az előírt hőszigetelési értékeket jelentősen
túlteljesíteni. Sok szempontból ez a kategória - különösen az alsóbb tartományban
- még elfogadható kompromisszumot jelenthet az egyes szerkezetek ár/érték arányában,
különösen rövid távon. |
 |
 |
C |
96%
-
100% |
Követelménynek megfelelő |
Ez az igen szűk kategória a jelenleg érvényes előírásoknak
éppen megfelelő házakat tartalmazza (érdemes megemlíteni, hogy több európai
országban szigorúbb a szabályozás). Általános esetben nem célszerű ennyire
pontosan "kicentizni" egy épület energetikai jellemzőit, mert egy kisebb kivitelezési
eltérés is azt eredményezheti, hogy az épület végül esetleg kicsúszik a kategóriából
és a D-be kerül. |
 |
 |
D |
101%
-
120% |
Követelményt megközelítő |
Új építésű épület esetén, kisebb, a tervtől való kedvezőtlen
eltérés, vagy egyéb paraméter megváltozása miatt kerülhet ide lakóépületünk,
amennyiben az eltérés csak néhány százalék, attól még "lényegében" megfelel
az előírásoknak, de pl. értékesítéskor már zavaró lehet, hogy miért nem C a
besorolás! Régebben épült épületek akkor kerülnek ide, ha az akkori beruházó
jelentősen túlteljesítette az előírásokat. |
 |
 |
E |
121%
-
150% |
Átlagosnál jobb |
A 2006-2007 előtt épület azon "új" házak nagy része, amelyek
megfeleltek az akkori előírásoknak most ebbe a kategóriába tartozik. Mint ahogy
a táblázatban is az életben is kb. félúton - egy kissé közelebb a jóhoz - helyezkedik
el a régi nagyon pazarló és jelenleg előírt között. Az ilyen házaknál "a csak
szigeteljük le falat, biztos jó lesz" hozzáállás sok esetben nem vezet kellő
eredményre! |
 |
 |
F |
151%
-
190% |
Átlagos |
A 80-as, 90-es években épület házak kerülhetnek ebbe a
kategóriába, a beépített szerkezetektől (falak, nyílászárók, tetőszerkezet
stb.) függően, egyes panellakások is hasonló besorolást kapnának. Egy
ilyen "átlagos" épület már majdnem kétszer annyi energiát használ, mint a
most még megfelelők, és majdnem háromszor annyit, mint egy minimálisan
javasolt B kategóriás. |
 |
 |
G |
191%
-
250% |
Átlagost megközelítő |
Ide kerülhetnek az előző kategória gyengébb épületei,
vagy a következőben lévő, esetleg már kisebb felújításon átesett házak. A
hivatalos "Átlagost megközelítő" meghatározás kicsit becsapós, hiszen azt
sejteti, hogy nem is olyan rossz, pedig valójában az. Ön venne egy 20
literes fogyasztású autót, vagy G kategóriás
hűtőszekrényt? |
 |
 |
H |
251%
-
340% |
Gyenge |
A magyarországi falvak, kisvárosok arculatát meghatározó,
60-as, 70-es épült, sátortetős ún. "kockaházak" foglalják ennek a kategóriának
az alsóbb részét. Ezen épületek annyira gazdaságtalanok, hogy szinte "bármilyen"
hőszigetelés, ablakcsere stb. rögtön érezhető javulást jelenthet egy téli szezon
alatt. Mindezek ellenére azért felújítás előtt fontos egy tervezői konzultáció! |
 |
 |
I |
340%
felett |
Rossz |
"Ahogy fújja a szél a fák leveleit a kertben, úgy
mozognak az ablakpárkányon lévő virágok szirmai és rezdül a függöny a vizes
falak előtt, amelyen kívülről jól látszanak a csupasz téglák." Az utolsó
kategóriának nincs felső határa, így ide sorolhatjuk a lakásnak használt
régi melléképületeket, és minden olyan építményt, amelyet már egykoron sem
lakó funkciónak szántak (pl. 1 tégla vastag fal, 1 rétegű ablak, csupasz
fafödém). |
|
| A fenti táblázatban leírt szöveges magyarázatok csak
támpontot adhatnak, semmi esetre sem használhatók egyetlen épület besorolásához
sem! Még a teljesen azonos szerkezetű épületek esetén (pl. panelház két
különböző lakása) akár 1-2 kategóriás eltérések is lehetnek, csupán a lakás
elhelyezkedése, tájolása miatt! |
| |
| az oldal tetejére |