Tervezési folyamat
- részletes leírás -
A tervezési folyamat rövidített, vázlatpontos leírása
 
 
A tervezési folyamat nyomtatott formában is megjelent az Otthon Tudós 2002/4 és 2003/1 számaiban közölt cikksorozatban.
 
 
 
A tervezési folyamat kis mértékben átalakított formában (a számítógépes feldolgozást kiemelve) megjelent a CADVilág 2004. November-Decemberi számában.
 
 
Az elfogadott vázlattervig ingyenesen - vagy akár tovább is!
Az együttműködés során a legelső lépés a Megrendelővel való kapcsolat felvétel, amely tervezés esetén mindig személyes találkozót és beszélgetést jelent. Ekkor mutatjuk be a referenciáinkat és ismertetjük a teljes tervezési folyamatot is. Itt kerülnek rögzítésre az épület minden részletére kiterjedő elképzelések, melyek alapján készül az árajánlat és elfogadás esetén aláírásra kerül a Tervezési szerződés. A tervezési munka kezdete nem jár rögtön anyagi ráfordítással, a fizetés irodánkban ugyanis csak az elvégzett munka után jár, méghozzá csak a Megrendelő által írásban elfogadott vázlattervek után. (Komplex együttműködés esetén (tervezés, anyagszállítás, kivitelezés) a teljes tervezés ingyenessé tehető! A részletekért forduljon hozzánk telefonon.) De ne szaladjunk ennyire előre, mert addig még sok lépés van hátra.
 
A helyszín és az előírások megismerése
Tisztáztuk tehát az Építtető igényeit. Ezt követi az első helyszíni szemle, ahol fényképfelvételeket készítünk az építési telekről és környezetről, majd az építési előadótól beszerezzük a beépítési előírásokat. (Ritkán előfordulhat, hogy a Megrendelő által felvázolt igények a beépítési előírások ismeretében semmilyen körülmények között nem valósíthatók meg. Ekkor sajnos újra kell kezdeni a tervezési alapkoncepció megbeszélését.)
 
Az első rajzok: az elvi vázlatok vagy skiccek
Mostanra megismertük mind az igényeket, mind az előírásokat, így már tervező irodánkon a sor, hogy mindezt egybegyúrva olyan épületet tervezzen, amely minden szempontból a legmegfelelőbb. A tervezés első kézzelfogható jele az ún. elvi vázlat vagy skicc, ez általában szabadkézzel készített elvi alaprajzi elrendezési vázlat, mely a helyiségek egymáshoz fűződő kapcsolatát hivatott bemutatni. Jól leolvasható róla az egyes terek mérete, a közlekedési útvonalak és a lehetséges bútorozási alapelvek. Az ilyen egyszerű vázlatból készül a legtöbb. Minden egyes terv már magán hordozza az előzőn a Megrendelő által tett észrevételeket és saját újabb ötleteinket is. A gyorsaság kedvéért ezeket faxon vagy e-mailen küldjük el az Építtetőhöz, aki ellátva észrevételeivel szintén ilyen módon juttatja ezeket vissza. Természetesen akár minden alkalommal a személyes megbeszélés is lehetséges, ám sokaknak terhes lehet a heti 2-3 konzultációra való eljutás. Az elkészített vázlatok száma nagyban függ az együttműködéstől, de általában 4-12 közé tehető. Egy pontosan megadott koncepcióra, átlagos épület nagyság esetén nehezen képzelhető el ennél több lényeges eltérő és jól működő elrendezés. Ezt gyakran meg is kérdezik, hogy mi mennyi vázlatot készítünk és mi történik akkor, ha egyik sem megfelelő. Erre a fentieket szoktuk válaszolni, hozzátéve azt, hogy ez az elmúlt 11 év alatt mindössze csak egyszer fordult elő. Visszatérve a tervekhez: ezen az elvi szinten általában még nem készülnek homlokzati rajzok, ami nem azt jelenti, hogy a tervezés csak alaprajzban folyik - az épületet már ekkor is térben képzeljük el figyelembe véve a Megrendelő által előzetesen elmondott, a leendő épületről elképzelt képet - csak a kialakult tapasztalatunk szerint ameddig nem tisztázottak az egyes terek és helyiségek egymáshoz fűződő viszonyai, addig nem célszerű újabb bizonytalanságot vinni a tervezési munkába. Ez a komplex gondolkodás biztosítja azt, hogy az elvi vázlat elfogadása esetén a ház felruházható majd olyan külsővel, amit az Építtető elképzelt. Ez már a következő tervezési fázis: a vázlattervi szint.
 
Készülnek a vázlattervek
Az elfogadott skiccre alapozva készül a vázlatterv, amely általában számítógéppel vagy kézzel szerkesztett kialakítású, biztosítva ezzel a pontosabb méreteket. Ezen a terven már minden helyiség méretezve szerepel, ellátva egy javasolt bútorozással. A nyílászárók nyitásiránya, kiosztása is közelít a végleges elrendezéshez. Ekkor már jól kivehető a leendő épület födém és főfalrendszere is, azaz látszanak, hogy melyek a “vastag falak”. Vázlatterv szintű alaprajzokból sokkal kevesebb készül, a második alaprajz szinte mindig megfelelő és áttérhetünk az épület külső megjelenésének kidolgozására. Ekkor kicsit hasonló a helyzet, mint az elvi vázlatok esetén, elkészítjük az épület fő homlokzatának képét több különböző variációban. A homlokzatok megbeszélésekor sok szempont kap szerepet, ám ezek döntően két csoportba oszthatóak. Az első amelyik az egész épület térbeli elrendezésére, megjelenésére vonatkozik. Ez azon Megrendelőknek okoz gondot, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudják elképzelni a rajzokból, hogyan is fog kinézni majd a leendő házuk. Nekik ajánljuk mindenképpen a következő számban részletesen is ismertetett látványterveket. A másik csoport az, amely a homlokzaton megjelenő anyagok kérdését veti fel. Hogy melyek is ezek? A különböző vakolatok, burkoló anyagok, homlokzati díszítő elemek, nyílászárók, tetőfedő anyagok, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Erre a kérdésre egyszerre könnyű és nehéz is a választ megadni, sok ilyen anyag akár irodánkban is megtekinthető, kézbe vehető, de az egyes gyártóknál szinte mindegyik, csak győzze a Megrendelő átlátni a jelenleg kapható anyag, szín, méret és felület választékot. Ezek egymáshoz hangolását is jelentősen segíti az épület külső látványterve. A homlokzatok kialakításakor tekintettel kell lenni mind a meglévő épített környezetre mind az Önkormányzati előírások betartására. Ezek közül a legfontosabbak az építménymagasság és a tetőhajlásszög. A vázlatterv szintű homlokzatok tervezését mindezek figyelembe vételével végezzük. A munka során általában 2-4 variáció után kialakul az épület alapvető jegyeit magánhordozó külső megjelenése. Ezen tervek elkészültével az egyik legfontosabb szakasz, az alapvető építészeti tervezési fázis kerül lezárásra.
A tervezési folyamat rövidített, vázlatpontos leírása
Látni kívül és belül azt ami még csak papíron létezik
Ekkorra tehát papíron elkészítve áll a leendő lakóépület külső és belső elrendezését mutató összes terv, amelyet az építési előadóval egyeztetünk biztosítva ezzel a majdani sikeres engedélyeztetést. Sok Megrendelő kérdezi ilyenkor kicsit aggódva, hogy most már nem is lehet módosítani a terveken? Nekik szoktuk azt válaszolni, hogy a vázlattervi szinttel, csak a legelső szint zárult, ezért is fogalmaztunk ez előző számban úgy, hogy mostanra csak az alapvető építészeti tervezésnek értünk a végére. Az épület folyamatosan közelíti a végső formáját, tovább pontosodik az építési engedélyezési tervek elkészítésével és végleges formáját majd csak a kiviteli terveknél éri el. A rajzok számítógéppel történő feldolgozása után könnyedén módosíthatók az egyes szerkezeti elemek méretei, elhelyezkedései is. Erre szintén lehetőség van a végleges tervek átadása előtti munkaközi tervek elkészültekor. A következő nagy munkafázis - mint neve is mutatja - szorosan összekapcsolódik még a tervezéssel: ez a számítógépes látványtervezés. Mielőtt részleteiben is bemutatnánk ezen fázist szeretnénk néhány gondolatot fűzni hozzá. Ez ugyanis az első olyan szakasz, amely nem kötelező ahhoz, hogy jogerős építési engedélyt kapjunk, ezért a Megrendelők egy része már ennek a pontnak az árajánlatát sem kéri, vagy az ajánlat megérkezése után áll el ezen tervek megrendelésétől. Őket a költségek csökkentése vezérli. Ez az a pont, ahol sajnos sokan tévednek. Egy látványterv költsége irodánkban (a kidolgozástól függően) mindössze alig néhány ezrelékét teszi ki a leendő épület bekerülésének ám ez az összeg többszörösen megtérül az általa nyújtott előnyök miatt. Nevezetesen, hogy még az épület elkészítése előtt láthatjuk és körül is járhatjuk leendő lakóházunkat, egy-egy gombnyomással különböző színű, felületű anyagokkal megjelenítve azt. Illetve belső látványtervek esetén bemehetünk az egyes helyiségekbe, megtekintve térbeli elrendezésüket és a bútorok elhelyezkedését is. Konkrét példákat említve: az egyik házunknál a belső látványtervek elkészülte után a Megrendelő kérésére változtattuk meg az épület szerkezeti rendszerét a közbenső főfalat pillérekre cserélve, hogy nagyobb terek egybenyitására nyíljon lehetőség. Ez az igény a képek megtekintéséig a megbízó részéről nem merült fel. Illetve egy másik ház teljes tetőfedésének anyagát úgy változtatta meg az Építtető, hogy a kapott kép alapján a saját eredeti elképzelését bírálta felül. Ezen változtatások a kivitelezés fázisában vagy már nem lehetségesek vagy jelentős többlet költséggel járnak... A látványtervek elkészítésekor nem magukat a képeket rajzoljuk meg, hanem elkészítjük a leendő lakóépület 3 dimenziós modelljét, olyan részlettséggel, amit le szeretnénk olvasni róla (pl. függöny az ablakon), majd erről a modellről készítünk a tér különböző pontjaiból képeket, mint az életben egy fényképezőgéppel. A lakóépületekről készíthetünk külső és belső látványterveket, amelyeket az alábbi részletesettséggel lehet kidolgozni:
Tömegvázlat. Ez a legegyszerűbb kidolgozási mód. A külső látványtervnél csak a fontosabb szerkezeti elemek készülnek el, a homlokzati anyagok tulajdonságai nem látszanak. A belső képek is hasonlóak: a bútorok csak helyüket és nagyságukat jelölik. Az így elkészített képek kinyomtatása mindig fekete-fehérben történik.
Alapkivitelű látványterv. A legelterjedtebb kidolgozási mód. A tömegvázlattól eltérően már megjelennek az anyagok struktúrái, különböző hátterek és az élethű világítások miatt a képek ún. fotorealisztikus megjelenésűek. Az alkalmazott bútorok az adattárban található típus elemekből épülnek fel. A külső látványtervek színesben, míg a belsők általában fekete-fehérben jelennek meg.
Fényképhű látványterv. Az alkalmazott anyagok, burkolatok, bútorok, lámpák, stb. tökéletesen méret- és élethűen kerülnek megrajzolásra, ezért az így bemutatott kép megjelenése fénykép minőségű. A kidolgozási igény pontosítása után elkészülnek a látványtervek és megszületnek azon módosítások is, amelyek visszahatnak az alaprajzokra és homlokzatokra. Ezzel lezárul a tervezési szakasz és kezdetét veszi az építési engedélyezési tervdokumentáció elkészítése.
 
Első a hatóság
Tervezési folyamatunk utolsó lépése szinte mindenben eltér az eddigiektől. A Megrendelő központi szerepéből a háttérbe kerül és csak egyetlen feladata marad: aláírni az elkészült tervek minden lapját. Helyét a központban az egyes építési- és szakhatóságok veszik át. A különböző munkák menete itt találkozik, mert minden engedélyezési dokumentációnak a tartalmát törvények, rendeletek (helyi előírások) írják le, a következő szerint: A Fedlapon találhatók a lakóépület adatai, amelyet a Tartalomjegyzék követ, majd a Tervezői nyilatkozat következik. Ebben nyilatkozik az építész tervező, hogy minden előírást betartott és a terveket ezeknek megfelelően készítette. A hivatalos iratok kapnak ezután helyet (Térképmásolat, Tulajdoni lap, Helyi beépítési szabályzat, stb.), majd az Építész engedélyezési tervek következnek. A Helyszínrajz mutatja be a tervezett épület elhelyezkedését a telken és a közvetlen környezetében. A minden eltérő szintről készített Alaprajzok a pontos külső és belső méreteket, helyiségeket mutatják. A kereszt és hossz irányban felvett Metszetek az épület magassági és szerkezeti részleteit árulják el. A minden látszó oldalról készített Homlokzatok a külső megjelenést ábrázolják. Az Építménymagasság számítás tartalmazza az épület magasságának meghatározását, a Zöldterület és térburkolási terv a növényekkel fedett terület arányát mutatja. A nevéből következik az Utcai kerítés tervének tartalma. Szükség szerint elkészített tervlapok pl. Tereprendezési terv, Kertészeti terv, Szennyvíztároló terv, stb. Majd a Műszaki leírás következik, amely a nem ábrázolt szerkezetekről is ad információkat. Az Igazoló számítások és helyiség lista tartalmazza az egyes előírások betartásának módját és az összes helyiség nevét és alapterületét. A Tűzvédelmi műszaki leírás az épület tűzzel szembeni ellenállóságát írja le. A Hőtechnikai és energetikai számítás az egyes szerkezetek hőszigetelési tulajdonságait számítja ki. A Rétegrendek az egymásra kerülő szerkezetek anyagát és sorrendjét határozza meg. A Statikai engedélyezési tervek statikus szakmérnök által készített számítások, amelyek az épület egyes teherhordó szerkezeteinek teherbírásait, illetve azok megfelelőségét mutatják. Ezen tervek között találjuk a Statikus tervezői nyilatkozatot, a Gerenda és monolit lemez kiosztást, a Statikai számításokat és a Tartószerkezeti műszaki leírást. A dokumentáció tartalmazhat Geodéziai felmérést, Geotechnikai szakvéleményt is, illetve még egyéb szükséges terveket. Az engedélyezési tervlapokat követik a szakhatóságok és közművek által kiadott ún. Elvi nyilatkozatok (Vízművek, Csatornázási művek, Gázművek, Elektromos művek, Kéményseprő vállalat, stb.) A Statisztikai adatlapok a Statisztikai hivatal számára készülnek. Ezen teljes tervdokumentáció 4 példányban lemásolva a Kérelem dossziéban kerül leadásra az illetékes önkormányzatnál. Amennyiben mindennel elkészültünk nincs már más dolgunk mint várni a jogerős építési engedélyt és gondolkodni a kiviteli tervek elkészítésekor felvetődő problémák megoldásán.
A tervezési folyamat rövidített, vázlatpontos leírása