Az építész munkamódszerünk egyedisége
A SzeRaKo Csoport Építész iroda - három építésztervező mérnök részvételével - azért jött létre, hogy minél több családnak, vállalatnak, vagy akár befektetőnek lehessen a segítségére az általuk elképzelt családi vagy társasház, üzletház és raktárcsarnok megvalósításában. Mindez még az elmúlt évezred legvégén, 1999-ben történt. Jelenleg hat építész részvételével alkotunk közösen és a szakmérnök kollégákkal együtt ez a szám 14-re emelkedik, ezáltal a tervezési munkákat teljes ügyintézéssel tudjuk elvégezni.
A tervezési munkákban résztvevő mérnökök
Segítségül összegyűjtöttük a lakóépületek terv készítési munkái során az építésszel együttműködő összes szereplőt a részvételük sorrendjében.
Előkészítő mérnöki munkák
A tervkészítési szakasz megkezdése előtt az építészmérnök számára fontosak a részletes információk megléte az építési telekről.
Ide tartoznak mind a föld feletti, mind a föld alatti adatok. Ezen előbbit Geodézia felmérésének,
míg az utóbbit Talajvizsgálati jelentésnek.
A geodézia nagyon leegyszerűsítve egy 3 dimenziós (térbeli) és szintvonalas (sík) térképet jelent,
amely a telek lejtésviszonyain túl ábrázolja az összes tereptárgyat (pl. meglévő épületek, kerítések, burkolatok, növényzet, stb.) is.
A felmérés nem korlátozódik közvetlenül az építési telekre, hanem kiterjed az előtte lévő utcára, közterületre és az itt látható (mérhető) közművekre is.
A Földhivatali adatszolgáltatás alapján rákerülnek az életben nem látható ún. jogi határok is, ezzel összevethetővé válik a valóság (pl. a kerítések) és hivatalos térképszelvényeken lévő telekhatárok egymáshoz viszonyított helyzete.
A talajvizsgálat ezzel szemben a talaj pontos szerkezetével, annak rétegződésével foglalkozik.
Ezen információkhoz fúrás útján jutnak hozzá. Az így kinyert talaj- és talajvízmintákat geotechnikai laboratóriumban vizsgálják meg.
Az eredmények alapján készülnek el a fúrás- és rétegszelvények, illetve megtörténik az épület alapozási javaslatának megadása.
(Ezt a munkarészt gyakran nevezik Geotechnikai szakvéleménynek is, amely a Geodéziához eléggé hasonló hangzású, ami könnyen okozhatja ennek a két eltérő szakmunka összetévesztését.)
Építészmérnöki munka
Az építész feladatai igen sokrétűek.
Talán a két legfontosabb az épület elrendezésének, alaprajzának a megtervezése és a külső megjelenés kitalálása.
Bármennyire is különbözőnek tűnik ez két munkafázis a valóságban szervesen összekapcsolódnak, egymástól elválaszthatatlanok.
A jó építészmérnök fejében a kettő egymással kölcsönhatva fejlődik egy szerves egésszé, amely maga a megtervezett lakóház.
A családiházaknál leggyakrabban az alaprajzból kiindulva folyik a terv készítése és ennek véglegesítése után készülnek az ehhez tartozó homlokzatok, térbeli látvány képek.
Vannak olyan munkák is ahol éppen fordítva zajlik a tervkészítés, először megszületik a ház külső koncepciója és a következő lépésként ebbe kerül kialakításra a belső elrendezés.
Bármelyik metódus alapján történik a tervezés egy harmonikus lakóépület megjelenése minden esetben tükrözi annak alaprajzi elrendezését.
Az alkotó munkán felül az építésznek általánosságban ismernie kell mindegyik szakterületet, hiszen a tervezés során előre gondoskodnia kell,
hogy az építmény tartószerkezetileg (gazdaságosan) megépíthető legyen, figyelni kell a közművek nyomvonalára és nem utolsó sorban ismernie kell a vonatkozó rendeletek, előírásokat.
Az építészmérnöki munkarész a tervezői folyamat egyes lépéseinek végrehajtásán túl minden esetben magában foglalja a különböző szakterületek közti koordináló tevékenységet is, melyet generáltervezésnek neveznek.
Szakmérnöki munkák
A leginkább szerteágazó építés szakterület, melybe elsősorban a tartószerkezeti mérnök, gépészeti és villamos (elektromos) tervezők által készített terveket értik.
Szintén ide tartoznak a tűzvédelmi szakmérnök, a közúti tervező vagy tájépítész munkái, hogy a családi házaknál leggyakrabban előfordulókat említsük.
A tartószerkezeti tervező, vagy más néven statikus feladata az egyes építmények tartóvázának megtervezése, azok méreteinek meghatározása és a földrengéssel szembeni ellenálló képesség vizsgálata.
A legismertebb függőleges tartók a falak, illetve az oszlopok, pillérek. A vízszintesek pedig a födémek, gerendák és alapok.
Az épületgépész mérnök önmagában is több terület terveit készíti el, ezek a vízellátás-csatornázás, a hűtés-fűtés, a gáz és a szellőzés.
Szintén az ő feladata az épületenergetikai számítás elkészítése.
A gépész által betervezett berendezések szinte mindegyike árammal működik, így szoros kapcsolata van a villamos szakmérnöki munkával.
Az elektromos tervező végzi az erősáramú hálózatok kialakítását (pl. kapcsolók, dugaljak) és a gyengeáramú nyomvonal betervezését (pl. kábel TV, Internet), valamint a villámvédelmet.
Lakóházak esetén az úttervező legtöbbször a közterület felől a telekre való bejutást (kapubehajtó) biztosítja.
A tájépítész, vagy kerttervező a zöldterületre kerülő növényeket, kerti bútorokat rendezi el, valamint az automata öntözőrendszert alakítja ki.
Építészeink munka közben - hogyan készülnek a tervek?
A lakóházaink és ipari- vagy középületeink földrajzi elhelyezkedése nagy változatosságot mutat. Mátrafüredtől a Balaton parti településeken át egészen Nagyatádig, az országban már 94 településen találkozhat munkáinkkal, természetesen Budapesten, illetve Pest megyében helyezkedik el a legtöbb. A honlapunkon megtekinthető építészeti referencia bázisunk jelenleg 248 épületet tartalmaz, melyek közül a legszebbek számos szakmai folyóiratban bemutatásra kerültek.
Tudatosan törekszünk arra, hogy megőrizzük irodánk barátságos, családias hangulatát, melynek ügyfeleink a kellemes hangvételű konzultációk során részesei lehetnek. Kollégáink között tapasztalt és pályakezdő mérnök egyaránt található, így ötvözzük a fiatalos lendületet és a nagyobb tudáson alapuló megfontoltságot!