
Az építészeti tervezés kezdeti szakaszai

Az épületek tervezési szempontjai


Alaprajzi elrendezés
Természetesen a legtöbb család prioritási sorrendjében legelöl szerepel az egyes helyiségek belső elrendezése, az alaprajzi funkció séma. Ennek meghatározásához fontos ismerni a család minden tagjának mindennapi életét. A koncepció tervekre sok időt fordítunk és szinte mindig több variációt dolgozunk ki rá, majd ezeket elemzünk együtt a családokkal. Az Építtetők igényein túl az alaprajzba sokszor "beleszólnak" az országos vagy helyi előírások és a területi Főépítész is, amely néha megbonyolíthatja a tervezés menetét. Az elmúlt évek is változtattak a igényeken, míg régen ritkaság számba ment a távmunka, manapság egyre többen választják ezt a megélhetési formát, amely fontos befolyásoló tényező az alaprajznak is. Az otthoni dolgozó elhelyezkedése is alapvetően más egy angoltanár, egy mérnök vagy egy fogorvos esetén. Legalább ekkora fejtörést okoz a többgyermekes családoknál a gyerekszobák megfelelő helyének megtalálása, mert ami jó elrendezésnek tűnik csecsemő korban, az a kamaszkor közeledtével már nem biztos,hogy ugyanilyen jónak bizonyul majd…
Külső megjelenés
Egy jól megtervezett épület külseje harmóniában van a belső terekkel. Azonban gyakran előfordul, hogy egy ablak, amely a homlokzaton a burkolatok miatt rögzített pozícióban van, a szobában kevésbé kedvező helyre kerül. Ilyen esetben melyik szempont érvényesüljön? Vannak családok, ahol a homlokzat, tömeg, tetőzet kialakítása, arányai, a színezés és anyagozás a legfontosabb, ők egy kissé hátrébb sorolják az alaprajzi elrendezést (azért az alapvető használati szempontok biztosítása mellett). Több épületünknél is kiemelt igény volt az utcai bejárat kialakítása, amely eldöntötte mind a földszint, mind az emelet elrendezési sémáját. A tervezés során akár kívülről indulunk befele vagy éppen bentről kifele a jól kialakított épületek építészeti egységet mutatnak . A mai kor homlokzatburkolati termékei között válogatva mondhatnánk, hogy könnyű dolga van a tervezőknek, azonban az egymáshoz és a településhez illeszkedő anyagok és színek meghatározása szaktudást igényel. Emellett szinte minden településen meghatározzák, hogy milyen anyagok az alkalmazandók vagy éppen a tiltottak.
Belsőépítészeti design
Ahol az egyes helyiségek méretének és helyének meghatározása véget ér, szinte ott kezdődik a belső kialakítás, belső harmónia megteremtése. Mostanában (szerencsére) egyre több az olyan megrendelőnk, ahol az életszemlélet, tapasztalat alapján ez is kiemelt szemponttá válik. A belsőépítész munkája szorosan összekapcsolódik a építészével, de számos ponton túlmutat rajta. A harmonikus környezetet megalkotása sokkal több a szobák falszínének a kiválasztásánál. Fontos szempont, hogy a belső design is tükrözze a családok igényét és az egyes szobák a benne lakók személyiségét is. A személyre szabottság nem áll meg a formáknál, színeknél és a térkapcsolatoknál, hanem legtöbbször kiterjed a bútorokra is. Ezen bútortervek az alaprajzok adottságainak elemzése után kerülnek kidolgozásra. Fontos eleme a lakás belső tervezésnek a világítási módok meghatározása és azok kialakítása is, amely például a stílushoz igazodó álmennyezettel oldható meg. Belsőépítész kollégáinkkal nagyon jó az együttműködésünk és erről több magazinban megjelent épületünk is tanúskodik.
Látványtervek és további szolgáltatások

Ezzel szinte egy időben építettük ki az építészmérnök munkatársakon felül szükséges geodéta (földmérő), geotechnikus (talajmechanikus), belsőépítész, illetve lakberendező, statikus (tartószerkezeti tervezőmérnök), épületgépész, elektromos (villamos) és tűzvédelmi tervezőkből, költségvetés készítőkből, valamint építési műszaki ellenőrökből álló szakmérnöki csapatunkat, hogy átfogó és komplex szolgáltatást nyújthassunk az épületek tervezésétől az építési engedély megszerzésén (vagy lakóépület esetén az egyszerű bejelentésén) és a látványtervezésen át a generálkivitelezés (és az ehhez kapcsolódó művezetés) befejezéséig, továbbá azok teljes körű műszaki ellenőrzéséig.