Az ipari épületek általunk képviselt tervezési megközelítése
Megbízóink jellemzően közepes méretű vállalkozások, irodák vagy cégek, ahol alapvető elvárás a létrehozott épülettől - amellett, hogy racionális térképzésű és - igényes külső megjelenésű legyen, még egy főleg raktározási funkciókat ellátó épület esetén is.
A minimalista dizájnelemek, például a szendvicspanel alapszíneiből álló, az akár egyszínű színsémák és a kevés tömegelemet használó egyszerű térképzés kiegészítve pl. színezett nyílászárókkal hozzájárul az egyszerű és modern esztétikumhoz.
Irodánk sajátja, a SzeRaKo Kreatív Design © tervezési folyamat itt is tetten érhető. A több funkciót ellátó pl. egylégterű raktár és kétszintes iroda, vagy mezőgazdasági tároló és szociális kiszolgáló blokkot tartalmazó épületek alaprajzát több körben tervezzük meg. Az alárendelt helyiségeket, vizesblokkokat összeforgatjuk, a felesleges területeket - a lehetőségekhez mérten - lecsökkentjük, mellyel a lehető legnagyobb területet maradj a fő funkciókra. Ez az építészeti megközelítés amellett, hogy a funkcionalitást helyezi előtérbe - a már említett külső megjelenítési eszközök felhasználásával - igazán költséghatékony és egyedi ipari csarnokok kialakítását teszi lehetővé, amelyek egyszerre látványosak, gazdaságosak és funkcionálisak is.
A csarnoképületek kialakításának főbb szempontjai
Az ipari és kiállítási csarnokok, javító műhelyek tervezése komplex folyamat, amely során számos tényező mérlegelése szükséges.
Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján összegyűjtöttünk néhány kulcsfontosságú szempontot, melyeket figyelembe kell venni a kereskedelmi, ipari vagy raktárcsarnokok építészeti kialakítása során:
Funkcionális igények: Az első lépés, a Megrendelővel közösen meghatározni a tervezendő csarnoktól elvárt alapvető igényeket.
A legfontosabb az, milyen típusú tevékenység fog ott zajlani. Ha több funkcióra tervezünk, akkor ezek közül melyik a főtevékenység, pl. gyártás, raktározás, logisztika stb., és emellett milyen kiszolgáló pl. szociális, vagy egyéb funkciók szükségesek még.
Ezek a követelmények kijelölik a csarnoképület belső elrendezésének alapvető irányelveit.
Szintszám és alapterület: A könnyűszerkezetes csarnok méretét - kis méretű telek esetén - a lehetséges beépítési paraméterek, valamint a funkciókból következő elrendezések szabják meg, mind vetületi (alapterület), mind magassági (szintszám, illetve belső vállmagasság) tekintetben.
A belső alátámasztások lehetősége (avagy éppen ezek hiánya) sok esetben megadja az optimális keresztmetszeti kialakítást, és ezzel a tető formáját.
A gyártási folyamatok, a tárolási és a mozgási útvonalak hatékony tervezése is kulcsfontosságú az optimális használat érdekében.
Anyagok és szerkezetek: A mérettartomány - mind a szintek száma, mind a maximális áthidalási hossz - meghatározza a választható anyagok körék. A speciális funkciók pl. daruzott csarnok tovább szűkíthetik a lehetséges építési technológiát.
Általános esetben az épület tartószerkezetének anyagát és szerkezeti kialakítását mindig az elvárt funkcióhoz igazítjuk figyelve a leggazdaságosabb megoldás megtalálására.
Természetes bevilágítás: A rendeltetésszerű használat a Megbízói igényekkel együttesen megszabhatja az ablakok, illetve a bevilágító felületek helyét.
Ezek lehetnek függőleges falban elhelyezett ablakok, üvegfalak esetleg tető feletti laternák, illetve a tetősíkban elhelyezett felülvilágítók.
A nyithatósági igények összekapcsolódnak a természetes és gépi szellőzési megoldásokkal is.
Biztonság és tűzvédelem: A műhely- és gyártócsarnokokban az alacsony kategóriánál (AK) magasabb besorolású épület esetén a biztonság és a tűzvédelem kritikus fontosságú.
A megfelelő kijáratok, tűzoltó rendszerek és egyéb biztonsági berendezések beépítését mindig a vonatkozó szabványok szerint végezzük.
Gazdaságosság: Az építési költségkeret gyakorta erősen behatárolt, ezért a létesítmény paramétereit mindig - a rendelkezésre álló - anyagi erőforrásokat figyelembe véve határozunk meg.
A megépítési keretösszegen felül érdemes a Megrendelővel közösen figyelmet fordítani a fenntartási költségekre is, melyek visszahatnak a választott építési technológiára is.
Jövőbeli bővítési lehetőségek: Az üzleti igények változhatnak, ezért célszerű tisztázni, hogy később szükség lehet-e a tervezett gazdasági épület esetleges jövőbeli bővítésére.
Ebben esetben megfontolandó lehet az ütemekből álló - és így szakaszosan megvalósítható - építészeti terv készítése.
Környezeti tényezők: A tervezés során az épület szűkebb és tágabb környezetét is figyelembe kell venni.
Emellett az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások használata és a fenntartható építészeti megoldások is mind fontos szempontok lehetnek.
Az ipari csarnokok tervezése során szakértői csapatra van szükség, amely magában foglalja építészeket, tartószerkezeti tervezőket, gépész- és villamos mérnököket, tűzvédelmi és egyéb szakembereket.
A tartószerkezetek anyagai
Azon esetekben, mikor a betervezendő gyártástechnológia, a használati módok illetve az épületméret nem határozza meg egyértelműen az alkalmazandó épületszerkezet anyagát, a leggyakoribb kérdés, amely elhangzik, hogy mi legyen a tartószerkezet, avagy miből építsük meg az épületet?
Az alábbi lenyíló pontokban a három legtöbbször használt szerkezeti építőanyagról írunk:
![Acélszerkezetű ipari épület]()
![Acél tartóvázas műhely]()
Acélszerkezet
Az acélvázas szerkezeti rendszernek számos előnye van.
Az acél anyagának nagy szilárdsága és ebből származóan csekély tömege a raktár- vagy üzemcsarnok épületeknél nagyobb szabad nyílásközök létesítését teszi lehetővé.
Mindez rövid szerelési idővel párosul, mely az építkezést jelentős mértékben meggyorsítja.
A szerkezeti elemeket közvetlenül a szállító járműről a helyükre lehet emelni, így a felvonulási területet is minimálisra csökkenthető.
Az acélváznak természetesen hátrányai is vannak.
Érzékeny a korrózióra, valamint a magas hőre (tűzre), melyek miatt minden esetben megfelelő védelemmel kell ellátni, ezek mindegyike csak fajlagosan drága technológiákkal lehetséges.
Vasbeton
A vasbeton csarnokoknál alapvetően két különböző gyártástechnológiáról beszélhetünk, ezek a helyszíni (monolit) és az előregyártott szerkezetek, melyek alatt legtöbbször üzemi előregyártást értünk.
Az építkezés helyszínén készített, monolitra a nagyobb tömeg jellemző és az egyszerűbb szerkezeti megoldások, valamint az egyedi jelleg.
Az előregyártott szerkezetek ettől karcsúbbak és a legfőbb ismérvük a többször ismétlődő alapegység és így a tipizálás lehetősége.
Ezen vasbeton csarnokok jóval nagyobb teherbírással és terhelhetőséggel (áthidalható távolsággal és szintszámmal) rendelkeznek, azonban az előállítási költségük magasabb, mint az acélnak.
Rétegragasztott fa
A rétegelt ragasztott fa egy mesterséges gyártási eljárással készített teherhordó szerkezet, mely sokkal nagyobb teherbírással rendelkezik, mint a hagyományos fűrészelt termékek.
Az egyes elemek több összeragasztott és szárított fa lamellákból állnak.
A legnagyobb előnye a nagy formagazdagság, ugyanis nem csak egyenes, hanem íves szerkezetek is készíthetők belőle, igen tetemes szabad fesztávok áthidalásával.
A tűzzel szembeni ellenálló képessége sokkal jobb, mint az acél és vasbeton szerkezeteknek, valamint a párás, nedves környezetben is lényegesen tartósabbak és nem utolsó sorban, az esztétikum terén is kimagasló belső terek hozhatók létre belőle.
Építész tervező irodánkban nem csak tárolókat, üzemcsarnokokat, műhelyeket és egyéb gazdasági épületeket tervezünk, hanem a magasépítés minden területén készítünk tervezési munkákat.
Tekintse át az általunk tervezett családi és társasházakról készített látványterveket, fényképeket.
Funkcionális igények: Az első lépés, a Megrendelővel közösen meghatározni a tervezendő csarnoktól elvárt alapvető igényeket. A legfontosabb az, milyen típusú tevékenység fog ott zajlani. Ha több funkcióra tervezünk, akkor ezek közül melyik a főtevékenység, pl. gyártás, raktározás, logisztika stb., és emellett milyen kiszolgáló pl. szociális, vagy egyéb funkciók szükségesek még. Ezek a követelmények kijelölik a csarnoképület belső elrendezésének alapvető irányelveit.
Szintszám és alapterület: A könnyűszerkezetes csarnok méretét - kis méretű telek esetén - a lehetséges beépítési paraméterek, valamint a funkciókból következő elrendezések szabják meg, mind vetületi (alapterület), mind magassági (szintszám, illetve belső vállmagasság) tekintetben. A belső alátámasztások lehetősége (avagy éppen ezek hiánya) sok esetben megadja az optimális keresztmetszeti kialakítást, és ezzel a tető formáját. A gyártási folyamatok, a tárolási és a mozgási útvonalak hatékony tervezése is kulcsfontosságú az optimális használat érdekében.
Anyagok és szerkezetek: A mérettartomány - mind a szintek száma, mind a maximális áthidalási hossz - meghatározza a választható anyagok körék. A speciális funkciók pl. daruzott csarnok tovább szűkíthetik a lehetséges építési technológiát. Általános esetben az épület tartószerkezetének anyagát és szerkezeti kialakítását mindig az elvárt funkcióhoz igazítjuk figyelve a leggazdaságosabb megoldás megtalálására.
Természetes bevilágítás: A rendeltetésszerű használat a Megbízói igényekkel együttesen megszabhatja az ablakok, illetve a bevilágító felületek helyét. Ezek lehetnek függőleges falban elhelyezett ablakok, üvegfalak esetleg tető feletti laternák, illetve a tetősíkban elhelyezett felülvilágítók. A nyithatósági igények összekapcsolódnak a természetes és gépi szellőzési megoldásokkal is.
Biztonság és tűzvédelem: A műhely- és gyártócsarnokokban az alacsony kategóriánál (AK) magasabb besorolású épület esetén a biztonság és a tűzvédelem kritikus fontosságú. A megfelelő kijáratok, tűzoltó rendszerek és egyéb biztonsági berendezések beépítését mindig a vonatkozó szabványok szerint végezzük.
Gazdaságosság: Az építési költségkeret gyakorta erősen behatárolt, ezért a létesítmény paramétereit mindig - a rendelkezésre álló - anyagi erőforrásokat figyelembe véve határozunk meg.
A megépítési keretösszegen felül érdemes a Megrendelővel közösen figyelmet fordítani a fenntartási költségekre is, melyek visszahatnak a választott építési technológiára is.
Jövőbeli bővítési lehetőségek: Az üzleti igények változhatnak, ezért célszerű tisztázni, hogy később szükség lehet-e a tervezett gazdasági épület esetleges jövőbeli bővítésére. Ebben esetben megfontolandó lehet az ütemekből álló - és így szakaszosan megvalósítható - építészeti terv készítése.
Környezeti tényezők: A tervezés során az épület szűkebb és tágabb környezetét is figyelembe kell venni. Emellett az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások használata és a fenntartható építészeti megoldások is mind fontos szempontok lehetnek.
Az ipari csarnokok tervezése során szakértői csapatra van szükség, amely magában foglalja építészeket, tartószerkezeti tervezőket, gépész- és villamos mérnököket, tűzvédelmi és egyéb szakembereket.
Acélszerkezet
Az acélvázas szerkezeti rendszernek számos előnye van. Az acél anyagának nagy szilárdsága és ebből származóan csekély tömege a raktár- vagy üzemcsarnok épületeknél nagyobb szabad nyílásközök létesítését teszi lehetővé. Mindez rövid szerelési idővel párosul, mely az építkezést jelentős mértékben meggyorsítja. A szerkezeti elemeket közvetlenül a szállító járműről a helyükre lehet emelni, így a felvonulási területet is minimálisra csökkenthető. Az acélváznak természetesen hátrányai is vannak. Érzékeny a korrózióra, valamint a magas hőre (tűzre), melyek miatt minden esetben megfelelő védelemmel kell ellátni, ezek mindegyike csak fajlagosan drága technológiákkal lehetséges.
Vasbeton
A vasbeton csarnokoknál alapvetően két különböző gyártástechnológiáról beszélhetünk, ezek a helyszíni (monolit) és az előregyártott szerkezetek, melyek alatt legtöbbször üzemi előregyártást értünk. Az építkezés helyszínén készített, monolitra a nagyobb tömeg jellemző és az egyszerűbb szerkezeti megoldások, valamint az egyedi jelleg. Az előregyártott szerkezetek ettől karcsúbbak és a legfőbb ismérvük a többször ismétlődő alapegység és így a tipizálás lehetősége. Ezen vasbeton csarnokok jóval nagyobb teherbírással és terhelhetőséggel (áthidalható távolsággal és szintszámmal) rendelkeznek, azonban az előállítási költségük magasabb, mint az acélnak.
Rétegragasztott fa
A rétegelt ragasztott fa egy mesterséges gyártási eljárással készített teherhordó szerkezet, mely sokkal nagyobb teherbírással rendelkezik, mint a hagyományos fűrészelt termékek. Az egyes elemek több összeragasztott és szárított fa lamellákból állnak. A legnagyobb előnye a nagy formagazdagság, ugyanis nem csak egyenes, hanem íves szerkezetek is készíthetők belőle, igen tetemes szabad fesztávok áthidalásával. A tűzzel szembeni ellenálló képessége sokkal jobb, mint az acél és vasbeton szerkezeteknek, valamint a párás, nedves környezetben is lényegesen tartósabbak és nem utolsó sorban, az esztétikum terén is kimagasló belső terek hozhatók létre belőle.