Típus családi ház tervek, ház tervrajz csomagok

A legelső dolog, ami mindenkinek eszébe jut a típusterv esetén, hogy a terv ebben az estben készen rendelkezésre áll, ezért ilyen esetben sokkal gyorsabban zajlik a tervezés folyamata. Ez részben igaz is, azonban ehhez pontosítani kell mit is értünk a lakóház tervrajza alatt.
A kreatív építészeti munka során az első lépést a koncepció tervek jelentik. Ezek legtöbbször a - család által - megadott igényeknek megfelelő alaprajzi elrendezéseket mutatják be. Ezt követően a koncepció tervek pontosítása után készülnek el a vázlattervek, amelyek digitálisan (3D építész tervező programokkal) készített alaprajzokat, homlokzatokat és/vagy külső látványterveket is tartalmaznak. Ezen családi ház tervek alkalmasak arra, hogy a kötelező vagy szabadon választott településképi konzultációt le lehessen folytatni velük. Abban az esetben, ha helyi hatóság (általában a helyi főépítész) elfogadja a bemutatott háztervet, elkezdődhet az engedélyezési, illetve bejelentési tervek rajzolása (amely egy családi ház esetén kiviteli szintű tervrajzot jelent).
Most, hogy nagyon röviden áttekintettük a ház terv fogalmát térjünk vissza a tervezési időre. A típus lakóépület tervek egyes esetekben csak a vázlatterv szintű alaprajzokat és homlokzatokat foglalják magukban, ekkor ezek alapján ugyanúgy el kell készíteni az engedélyezési és kiviteli dokumentációt, mint a személyre szabott lakóépület esetén. Ebben az esetben nagyságrendileg 1-2 hónapot lehet megtakarítani. Léteznek olyan típustervek is, amelyek a ház terv teljeskörű beadandó anyagát tartalmazzák, ekkor lényegében a telepítés (az építési telekre való elhelyezés) az elvégzendő munkafolyamat, ilyen szinten kidolgozott tervrajzokkal valóban 2-4 hónap takarítható meg, azonban ezeken a továbbiakban szinte semmilyen lényegi változtatás sem végezhető.

A másik leginkább ismert tény, hogy katalógusból választott ház terv alakíthatósága - az egyedileg kialakított épülethez képest - korlátozott. Egyszerűbben: "tetszik az épület, ahogyan megtervezték", avagy sem.
Természetesen kisebb belső változtatásokat a terveink sok esetben könnyen elviselnek (ilyenek például a belső ajtók helyének megváltoztatásai, a bútorozás módosítása), azonban van olyan eset, hogy a homlokzati nyílászárók - az egységes design miatt - már kötöttek, legalábbis a módosítás komplex mérnöki gondolkodást igényel. Ehhez nagyban hasonló, ha az egész lakóépület színhasználatát kívánjuk megváltoztatni, itt is kiemelten fontos az építész szerepe! Egy harmonikus külső megjelenés könnyen elrontható, ha mindössze a részletek változtatása történik meg átgondolt építészeti koncepció nélkül.
A könnyen elkészíthető változtatások közé tartozik az elforgatás, tükrözés. Ekkor nincs tervezési szintű változtatás, hiszen ez csupán egy geometriai transzformáció, amely szinte mindig megoldható (a tájolásra azonban feltétlen figyelni kell).
Mind az előző ponthoz (a jelentős többlet idő faktor miatt), mind ehhez is hozzátartozik az ilyen családi ház tervek felhasználásában rejlő - és elsőre nem látszó - problémák kiküszöbölése. Ezek közül a leggyakoribb, hogy a ház terv készítése óta megváltoztak az előírások (leggyakrabban pl. az épületenergetika, azaz a hőszigetelésre vonatkozólag, de ide sorolhatók még pl. a fűtési rendszerek is) és a tervrajzon szereplő falvastagság (pontosabban a hőszigetelés vastagsága) kevés. Ez egy szabályos téglalap alakú házon nem jelent problémát, azonban a legtöbb ház tartalmaz negatív falsarkot (amely lehet pl. falakkal részben körülvett bejárati előtér, akár ehhez hasonló terasz kialakítás stb.) is, ahol a falvastagság növelése lavinaszerű probléma kiindulása lehet.

Az első kettő pontban leírtaktól eltérően a megvalósítási költségen való jelentős megtakarítás már egyáltalán nem magától értetődő.
Sajnos általánosan elterjedt "tény", hogy egy előre megtervezett családi ház kivitelezési költsége alacsonyabb, mint az egyedileg tervezett épületeké. Ez talán régi időkre vezethető vissza, amikor még leginkább előregyártott szabványméretű nyílászárók léteztek (pl. a nagy kétszárnyú ablak 180/150 cm, a teraszajtó 90/210 cm méretű volt) és ettől eltérőt csak asztalos készített sokszoros áron, de ugyanez volt elmondható a födémbe kerülő vasbeton gerendákról (ezek a mai napig raszterben vannak, azaz csak bizonyos fesztávokat gyártanak belőlük), amelyet a falközök határoznak meg. Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy egy tipizált családi házterv feltétlenül olcsóbb, avagy éppen drágább. Különösen igaz ez a jelenkorban készített tervekre, amelyek legtöbbször monolit (helyszínen készülő) vasbeton födémet is tartalmaznak. Napjainkban a nyílászárókat is szinte kivétel nélkül helyszíni méretvétel után - miliméter pontosan - készítik el. Egy mai kornak megfelelő, korszerű, jó hőszigetelő 150/150-es műanyag ablak pontosan ugyanannyiba kerül, mint egy 149/151-es (ha éppen ekkora lett a falméret).
A kivitelezési költséget is számos tényező alkotja, de annyi alapja van a "típusterv olcsóbb" gondolatnak, hogy az extra mérnöki megoldások (pl. íves és ferde vonalvezetésű falak, hatalmas méretű tolóajtók, üvegfalak és üveglépcsők, belső letámasztás nélküli terek stb.) jelentősen növelik az építési költséget, de ezek amúgy sem képezik alapvető részét a saját tervezésű házaknak sem.
Mindezeken túl, ha egy előre elkészített terv mindössze 3-4 m2-rel nagyobb, mint ha azt irodánk tervezte volna meg, akkor ennek megépítési költsége több lesz a ház tervrajzok elkészítésnek díjánál..